Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Kicsit csalok most, mert ez a könyv azért került augusztusra, mert most fejezetem be, de még májusban kezdtem el... Nem azért, mert olyan hosszú lett volna. Nem azért mert olyan nehéz olvasmány lett volna... Hanem, mert valami miatt így volt rá a lelkemnek szüksége. Májusban kicsit mélyponton voltam, és bizonyos dolgok, amiket itt nem részleteznék, erősen mutatták már, hogy itt életmódváltás, és változtatás szükséges bizonyos dolgokban, de Pató Pál úr módjára, mindig halogattam a kezdés időpontját, és sokat használtam a "majd holnap" szópárt. Aztán eljött egy reggel, mikor szembesítettem magam, illetve az érzeteim, hogy meddig akarom még ezt így csinálni – így a "majd holnap" szópárt felváltotta a MA szócska! Elővettem a régebben dietetikus által összeállított diétámat, és levettem a polcról Lukács Liza könyvét, és belevágtam...
Tudom, nem rólam akartok olvasni, hanem a könyvről, de a könyv hihetetlen tudatossá tette az életemet! Az, hogy felvállaltam az étkezésbeli szokásaim, és megláttam mennyiféle éhség húzódik meg evéseim mögött, rengeteg más helyen is elindított apró változásokat. De az evés nálunk mondhatni transzgenerációs dolog is. Az, hogy meg tudtam húzni egy helyen a határaimat, az életem más területére is kihatott. Kézzelfoghatóvá vált az életemben a könyv egyik többször is hangsúlyozott mondata: "ha egy ember elkezd gyógyulni vagy pozitív irányba változni, akkor az élete más területein is rá fog ismerni a nem megfelelően működő folyamatokra, kapcsolatokra".
Érdekes a könyv alcíme is már – Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák. Az az érzékenység és tisztelet, de mondhatom szeretetnek is,ahogy Lukács Liza kifejti előttünk ezt a témát számomra nagyon előrevivő volt. Hiszen valóban sokmindenre éhezünk, amit evéssel vagy épp evésmegvonással próbálunk rendezni, holott kicsit pszichológiailag kellene mögé nézni. Éhezünk az ingerekre, az elismerésre, a kapcsolódásra, az intimitásra, a cselekvésre, a rendezettségre, a produktivitásra és a szeretetre. De mivel mindig csak a látványos dolgokat vesszük észre, és a külsővel foglalkozunk – elmegyünk amellett a tény mellett, hogy miért ismétlődnek folyton mondjuk a kapcsolati mintázataink... (de mást is írhattam volna).
Tudom, nem magamról, hanem a könyvről... de nekem -12 kg-ot és sok belső átalakulást adott a könyv ebben a 4 hónapban! Nem érzem megvonásnak és szenvedésnek sem a diétámat, amit eddig 2 hét után mindig abbahagytam, és egyre inkább javul a belső/külső képem is magamról. Felismerem mikor mire vágyom, és már nem próbálom az evéssel elfedni, hanem meg tudom fogalmazni.
Azt is tudom, hogy önismereti utam nem májusban kezdődött! És nem augusztusban ér véget! Sok folyamat van mögöttem és van még előttem. De mindenkinek nagyon nagy szeretettel ajánlom ezt a könyvet, aki nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is változni szeretne!
"A szeretet elengedhetetlen összetevője a FIGYELEM. Szent Ágoston szerint nem lehet valakit úgy szeretni, hogy nem ismerem, és nem lehet valakit megismerni, akit nem szeretek. Tehát a szeretet és az ismeret nagyon szoros kapcsolatban áll egymással – márpedig lehetetlen megismerni valakit, hogy nem figyelek, nem vagyok kíváncsi rá, hogy nem érdekel, milyen is valójában."
Ez önmagunkkal és másokkal való kapcsolódásainkban is igaz!
Jó olvasást kívánok!
